Értékpapírok

Az értékpapír fogalmának egyértelmű definíciója helyett megadjuk annak főbb ismérveit:

• Különleges és szigorú alakszerűséghez kötött okirat.

• Valamilyen vagyoni jogot foglal magába, amely általában valamilyen pénzkövetelésre irányul.

• A benne foglalt jogokat megtestesíti, így nélküle azok nem bizonyíthatók, s nem is érvényesíthetők.

• Forgalomképes okirat, azaz a benne foglalt jogok másra átruházhatók.

Az értékpapírok csoportosítása:

• 1) Az értékpapírban foglalt jog szerint:

  • a) Hitelviszonyt testesít meg (kötvény, váltó…).

  • b) Részesedést vagy tagsági jogokat testesít meg (részvény…).

  • c) Árura szóló tulajdonjogot testesít meg (közraktárjegy…).

• 2) Hozam szerint:

  • a) Formailag nem kamatozó (váltó, diszkont papírok…).

  • b) Fix kamatozású (klasszikus kötvény).

  • c) Változó hozamú (részvény…).

• 3) Lejárat szerint:

  • a) Rövid – egy éven belül (váltó, kincstárjegy…).

  • b) Közép – 1-5 év (kötvény, letéti jegy…).

  • c) Hosszú - 5 éven túl (kötvény, záloglevél…).

  • d) Lejárat nélküli (részvény…).

• 4) Forgalomképesség szerint:

  • a) Bemutatóra szóló – korlátlanul átruházható.

  • b) Névre szóló – írásban, engedményezéssel ruházható át (névre szóló részvény…).

  • c) Rendeletre szóló – írásban, forgatmány útján ruházható át (váltó…).

• 5) A forgalmazás köre alapján:

  • a) Belföldre szánt.

  • b) Nemzetközi forgalomba szánt.

• 6) A forgalom koncentráltsága szerint:

  • a) A tőzsdén forgalmazott.

    • i) Jegyzett.

    • ii) Nem jegyzett.

  • b) A tőzsdén nem forgalmazott.

• 7) A kibocsátó szerint:

  • a) Állampapírok:

    • i) Költségvetési papírok (államkötvény, kincstárjegy).

    • ii) Központi szervek papírjai (kötvények).

    • iii) Önkormányzati papírok (kötvények).

  • b) Pénzintézeti papírok (letéti jegy).

  • c) Vállalati papírok (kötvény, részvény).

• 8) Megjelenési forma szerint:

  • a) Fizikai papír, okirat.

  • b) Dematerizált értékpapír: nyilvántartásokban létező, elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapírszámlán nyilvántartott, a jogszabályban meghatározott valamennyi kelléket tartalmazó adat. Kibocsátáskor egyetlenegy értékpapír készül, amely összevontan tartalmazza az alapvető fontosságú adatokat. E papírt a központi értéktárban – Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. (KELER) – kell letétbe helyezni. Erről az alapdokumentumról tulajdonosonként részletező nyilvántartás készül, amely tulajdonképpen az értékpapírszámla. Ezeket a számlákat a forgalmazó vezeti. A forgalmazó tulajdonában álló értékpapírról a központi elszámolóház vezet számlát.